handout

Nyelvhelyességi gyakorlatok 2., 2007/2008. II. félév
2.-3. óra: Konjunktiv
Az igemód az ige egy grammatikai/morfológiai kategóriája, ami a beszélőnek a
megnyilvánulásai tartalmához való viszonyát tükrözi.
Ha a beszélő semlegesen viszonyul az általa elmondottakhoz, akkor az általa használt igék
kijelentő módban (Indikativ) állnak. Ha a hallgatót valamilyen cselekvésre akarja felszólítani,
akkor az igék felszólító módba (Imperativ) kerülnek. És végül két alapvető esetben az igéket
Konjunktivban (kötőmódban) használja:
I. Amennyiben a beszélő azt kívánja hangsúlyozni, hogy az adott állítást ő maga csak mástól
hallotta, tehát nem vállalja a felelősséget a tartalmáért (vagy akár kételkedik is benne).
a) Indikativ: Der Richter sagte: „Ich glaube das nicht.”
b) Konjunktiv I: Der Richter sagt, er glaube das nicht.
Az a) példában a bíró szavait szó szerint idézzük. Amit mondott, azt idézőjelbe tesszük. b)ben indirekt módon (közvetetten) adjuk vissza, amit a bíró mondott, azaz valaki elmeséli azt.
II. Amennyiben a beszélő azt jelzi, hogy az adott ige által kifejezett történés nem (vagy még
nem) következett be.
a) Indikativ: Sie ist krank, sie kann dir nicht helfen.
b) Konjunktiv II: Wenn sie nicht krank wäre, könnte sie dir helfen.
a)-ban egy tényt közlünk, b)-ben viszont kívánságról, elképzelésről, röviden valamilyen nem
valós eseményről van szó.
A Konjunktiv igeidők képzése:
Konjunktiv Präsens:
ich
du
er
wir
ihr
sie
erős ige
gyenge ige
ejtéskönnyítő „e”
módbeli
segédige
segédige
segédige
segédige
kommen
komme
kommest
komme
kommen
kommet
kommen
planen
plane
planest
plane
planen
planet
planen
schneiden
schneide
schneidest
schneide
schneiden
schneidet
schneiden
dürfen
dürfe
dürfest
dürfe
dürfen
dürfet
dürfen
haben
habe
habest
habe
haben
habet
haben
werden
werde
werdest
werde
werden
werdet
werden
sein
sei
sei(e)st
sei
seien
seiet
seien
Konjunktiv Präteritum:
Infinitiv
Indikativ Präteritum
Konjunktiv Präteritum:
kommen
planen
schneiden
dürfen
haben
werden
sein
kam
plante
schnitt
durfte
hatte
wurde
war
käme
plante
schnitte
dürfte
hätte
würde
wäre
Konjunktiv Perfekt:
Infinitiv
Indikativ Perfekt
Konjunktiv Perfekt
kommen
planen
ist gekommen
hat geplant
sei gekommen
habe geplant
Konjunktiv Plusquamperfekt:
Infinitiv
Indikativ Plusquamperfekt
Konjunktiv Plusquamperfekt
kommen
planen
war gekommen
hatte geplant
wäre gekommen
hätte geplant
Áttekintés a Konjunktiv igeidők használatáról
Konjunktiv I
Konjunktiv Präsens
(függő beszéd jelen idő)
Der Richter sagt, dass er das nicht glaube.
Konjunktiv II
Konjunktiv Präteritum
(feltételes mód jelen idő)
Wenn er nicht krank wäre, könnte er dir
helfen.
Konjunktiv Perfekt
(függő beszéd múlt idő)
Der Richter sagt, dass er das nicht geglaubt
habe.
Konjunktiv Plusquamperfekt
(feltételes mód múlt idő)
Wenn er nicht krank gewesen wäre, hätte er
dir helfen können.
(függő beszéd jövő idő)
Der Richter sagt, dass er das nicht glauben
werde.
KONJUNKTIV I
(függő beszéd)
A függő beszédet akkor használjuk, ha egy másik személy megnyilvánulásait objektíven
próbáljuk meg visszaadni, és használatával azt érzékeltetjük, hogy bizonyos mértékig
elhatárolódunk attól, amit mondott.
A függő beszéd ismertető jegyei a következők (melyek közül legalább egy megjelenik):
a) dass kötőszóval bevezetett mellékmondat
b) Konjunktiv I (illetve Konjunktiv II)
c) a beszédet bevezető ige (er sagt, dass…)
Ha valaki megnyilvánulásait függő beszédbe teszünk át, ügyelnünk kell arra, hogy a
személyes névmásokat, az idő- és a helyhatározókat értelemszerűen megváltoztassuk.
Kérdések a függő beszédben:
1. Eldöntendő kérdés:
Direkt kérdés: Er fragte: „Gehst du morgen ins Kino?”
Indirekt kérdés: Er fragte, ob ich an dem nächsten Tag ins Kino gehe.
Szabály: Minden eldöntendő kérdés esetében függő beszédben az ob kötőszót használjuk.
2. Kiegészítendő kérdés:
Direkt kérdés: Er fragt: „Wann gehst du ins Kino?”
Indirekt kérdés: Er fragt, wann ich ins Kino gehe.
Szabály: A kiegészítendő kérdéseket függő beszédben a kiegészítendő kérdés kérdőszavából
képzett kötőszóval vezetjük be.
Felszólító mód a függő beszédben:
1. Udvarias felszólítás: Der Chef bittet die Kollegin, dass sie zu ihm hinaufgehen möchte.
2. Türelmetlen, sürgető felszólítás: Die Mutter fordert ihre Tochter auf, dass sie in ihrem
Zimmer sofort Ordnung machen möge.
3. Semleges felszólítás: Meine Freundin sagt, dass ich ihren Bruder unterstützen solle.
KONJUNKTIV II
A Konjunktiv II használata:
1. Óhajtó mondatok (Irreale Wunschsätze)
z. B.: Wenn ich doch/nur gesund wäre! / Wäre ich doch/nur gesund!
2. Feltételes mondatok (Irreale Bedingungssätze)
z. B.: Wenn ich Zeit hätte, käme ich zu dir. / Hätte ich Zeit, (so) käme ich zu dir.
3. Hasonlító mondatok (Irreale Vergleichsätze/Komparationssätze)
z. B.: Er tut so, als ob er hier fremd wäre. / Er tut so, als wäre er hier fremd.
4. Következtetéses mondatok (Irreale Folgesätze/Konsekutivsätze)
z. B.: Es ist zu spät, als dass wir noch bei ihm anrufen könnten.
5. Beinahe/fast mellett: számítunk egy eseményre, ami eddig nem következett be:
z. B.: Beinahe/fast hätte ich den Bus verpasst.
6. Kérdésekben, melyekkel azt fejezzük ki, hogy nem igazán akarunk elhinni valamit.
z. B.: Sollte es schon wirklich so spät sein?
7. Udvarias kérés és felszólítás kifejezésére:
z. B.: Würden Sie bitte noch mal telefonieren?
A Konjunktiv II helyettesítése a „würde + Infinitiv” segítségével
A würde + Infinitiv körülírást gyenge igék esetében használjuk, hogy elkerüljük a félreértést,
valamint olyan erős igék esetében, melyek Konjunktiv II alakja régies (träte, stürbe, hülfe…).
Módbeli segédigék és a haben, sein, werden segédigék esetében nem használjuk ezt az átírást.